Fókuszban a magyar pszichológiakutatás elmúlt 30 éve

2021.10.22.
Fókuszban a magyar pszichológiakutatás elmúlt 30 éve
Hogyan beszélhetünk pozitívan a mentális betegségekről? Milyen előnyökkel jár a korai kétnyelvűség? Mi állhat a kiégés hátterében? – többek között ezekről a témákról olvashatnak a Magyar Pszichológiai Szemle legújabb számában. A lap emellett háromrészes sorozatban mutatja be az elmúlt 30 év pszichológiai kutatásainak legfőbb eredményeit.

A legújabb, 2021/1-es számban négy nemzetközi mérőeszköz adaptációjáról és validálásáról, valamint egy hazai empirikus kutatás eredményeiről is olvashatnak az érdeklődők. A magyar pszichológiakutatás rendszerváltás óta eltelt 30 évének történetét pedig jelen lapszámtól kezdődően három kiadáson keresztül.az egyes részterületek jeles képviselőinek tollából ismerhetik meg.

A tartalomból

Iskolai kiégés - már diákkorban? 

Jagodics Balázs, Kóródi Kitti és Szabó Éva (SZTE BTK Pszichológiai Intézet) izgalmas tanulmányukban a hazai kutatások fókuszából eddig hiányzó kutatási területre hívják fel a figyelmet, amelyben a Salmela-Aro és munkatársai (2008) által kidolgozott Diák Kiégés Kérdőív (School Burnout Inventory) hazai változatát tesztelték egy 337 fős általános iskolai és egy 738 fős középiskolai mintán. A kutatás többek között az alábbi kérdésekkel foglalkozik: Van-e eltérés a nemek szerint, illetve iskolatípus alapján a diákok kiégési mutatói között? Hogyan befolyásolják a kiégést a tanulmányi eredmények, az önértékelés, és az iskolai kötődés? Mi jellemzi az iskolához kötődő diákokat? Ha érdeklik a diákok iskolai kiégésével kapcsolatos kérdések, mindenképpen lapozza fel a tanulmányt!

Milyen előnyei vannak a korai, szimultán módon elsajátított kétnyelvűségnek?

„Esik az eső, de azt hiszem, nem esik”. Mit kezdenek a gyerekek az egy állítást és egy ellentétes tartalmú véleményt tartalmazó, ún. Moore-paradoxonos mondatokkal? Milyen kortól ismerik fel/értik meg az inkonzisztens kijelentéseket (pl. „Ez egy fiúbéka, de nem csak az, hanem egy lánybéka is”)? Van-e eltérés ebben egy-és kétnyelvű gyerekek között? Milyen kognitív előnyök származnak a korai, szimultán módon elsajátított kétnyelvűségből? Van-e összefüggés egyrészt a Moore-paradoxonos, illetve logikailag inkonzisztens mondatok megértése között, továbbá a kétnyelvűség típusa és az ilyen jellegű feladatok megoldásában nyújtott teljesítmény között? Ha felkeltették érdeklődését a fenti kérdések, érdemes fellapoznia Bartha Krisztina (PKE) izgalmas tanulmányát a tudatelméleti képességek fejlődéséről, amelyben egy 129 kétnyelvű gyerekből álló mintán végzett kutatás eredményeiről számol be.

Hogyan lehet mérni a helyekhez való kötődésünket?

Berze Iván Zsolt és Dúll Andrea (ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézet) kutatásának elsődleges célja a helyidentitást, mint identitásorientációt megfelelően mérő magyar nyelvű kérdőív kialakítása volt. A tanulmány elolvasásával alapos ismeretet szerezhetünk a kérdőív kidolgozásának és validálásának folyamatáról és módszertanáról, továbbá az alábbi izgalmas kérdésekre is választ kaphatunk: Milyen összefüggés van számunkra jelentős helyekhez fűződő kapcsolatunk és pszichológiai jóllétünk között? Milyen szerepet játszanak énfogalmunk megalkotásában a különböző helyekkel való kapcsolataink? Lehetséges-e megalapozott állításokat tennünk a helyidentitás-orientáció más orientációkkal (a személyes, a társas/nyilvános, a kollektív és a kapcsolati) való kapcsolatára vonatkozóan? Milyen eltérések mutathatók ki a magyar és az egyesült államokbeli mintán?

Fontos-e a fiatal felnőttek számára az egészség?

Csuka Sára Imola és Rosta-Filep Orsolya (SOTE), valamint Sallay Viola és Martos Tamás (SZTE) tanulmányukban, a munkafüggőség szempontjából érintett személyekkel készített interjúk témaelemzését végezték el egy 191 fiatal felnőtt mintából álló kérdőíves kutatásukban, rendszerszerű egyéni fejlesztő programok kidolgozásához is megfogalmazva szempontokat. A tanulmányban többek között az alábbi érdekfeszítő kérdéseket vizsgálták: Egészségesebbek leszünk-e attól, ha aktívan keressük ennek módját? Hogyan hat az egészségünkre, ha igyekszünk elkerülni az egészségünket veszélyeztető helyzeteket/tevékenységeket? Van-e az egészséggel kapcsolatos stratégiákban különbség a nemek között? Továbbá: hogy függnek össze egészségcéljaink azzal, ahogy az egészségünket kezeljük?

Pozitív addikció-e a munkafüggőség?

Kun Bernadette, Kenyhercz Viktória, Demetrovics Zsolt, Kaló Zsuzsa (ELTE PPK) és Hamrák Anna (ELTE PPK hallgató) kutatásukban egy korábbi vizsgálatuk alapján a munkafüggőség szempontjából rizikócsoportba tartozó személyeket kerestek fel ismét, és összesen 29 fővel készítettek félig strukturált interjúkat, az egészség és munka kapcsolatát vizsgálva. A tanulmányban ismertetett jelenség mind a felismerés és szűrés, mind az intervenció és prevenció területén is több figyelmet érdemelne. Külön érdekessége a tanulmánynak, hogy hasonló fenomenológiai megközelítésű kutatás még nem zajlott Magyarországon. A kutatás többek között fényt derít az alábbiakra: Befolyásolja-e az egészségünkhöz való hozzáállásunkat a sok munka? Származhat-e egészségügyi problémánk a munkához kapcsolódó túlhajszoltságból? Húzódhatnak-e meg más addikciós hajlamok a munkafüggőség mögött?

Mitől függ a siker, vagy sikertelenség a felsőoktatási tanulmányok terén?

Kőrössy Judit, Jagodics Balázs, Martos Tamás és Szabó Éva (SZTE) tanulmányukban a Lemorzsolódás Longitudinális Modellje, Bean Hallgatói Kilépés Modellje, a Hallgatói Kilépés Integrált Modellje, illetve Bennett modellje alapján áttekintést nyújtanak, hogy milyen szemléletmódok, fókuszpontok és főbb eredmények jelennek meg a lemorzsolódás témájú pszichológiai és részben szociológiai orientációjú tanulmányokban, amelyekben az alábbi kérdések körvonalazódnak: Miért morzsolódnak le a hallgatók? Milyen pszichológiai változók játszanak szerepet?  Milyen alkalmazkodási mintázatok mutathatók ki a hallgatók körében? Valóban mindenki lemorzsolódik, aki nem fejezi be tanulmányait a formális tanulmányi időre? Veszteségként könyvelhető-e el a néhány éves, diplomával nem záródó felsőoktatásban szerzett tapasztalatot szerzett hallgatók köre? Milyenek a lemorzsolódási arányok az OECD-országokban, az EU-ban, illetve Magyarországon? Mi áll az európai viszonylatban magas magyarországi lemorzsolódási arányok hátterében?

Pozitívan a mentális betegségekről

Milyen eredményeket érhet el egy olyan, mentális betegekkel foglalkozó program, amely a páciensek erősségeinek és lelki ellenállóképességének erősítésére fókuszál? Hogyan alakítható ki partneri viszony a beteg, mint ügyfél, és a szolgáltató között? Melyek azok az adottságok, amelyek feltérképezése és népszerűsítése segítheti a minél jobb mentálhigiénés egészségkimenetel elérését? Nagy Léna (ELTE PPK) és Túri Gergő (SOTE) áttekintő tanulmányukban súlyos mentális betegek gondozásával és egészségfejlesztésével foglalkozó két sikeres nemzetközi program bemutatásán keresztül hívják fel a figyelmet, hogy a költséghatékonyság és a betegek szempontjából való is sikeresség együtt járhat, azzal a nem titkolt céllal, hogy a nemzetközi jó gyakorlatok bemutatásával a hazai programok fejlesztését is segítsék.

Megemlékezés

A hazai szociálpszichológia egyik meghatározó személyiségére, a nemrégiben elhunyt Váriné Szilágyi Ibolyára az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének (ma Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet) volt tudományos tanácsadójára, az MTA doktorára Kovács Zoltán emlékezik.

Könyvismertetések

Michael Tomasello-nak az emberi gondolkodás egyedi aspektusait vizsgáló kötetéről Harmati-Pap Veronika ír; Séra László a Szokolszky Ágnes és Takács István szerkesztésében megjelent Ranschburg Pál Emlékkötetet mutatja be; A. Gergely András pedig a Szabadság helyett erőszak – Magyar nők 1944-45-ben c. konferencián elhangzó előadásokból szerkesztett konferenciakötetet méltatta.

A magyar pszichológiakutatás elmúlt 30 éve: milyen eredmények születtek és kik hozták létre?

Az új, három részből álló sorozat áttekinti a rendszerváltás óta eltelt 30 év magyarországi pszichológiai kutatásainak legfőbb területeit és eredményeit. Az írások gyors és átfogó képet nyújtanak az egyes területeken zajló munkákról és a jelentősebb kutatókról.

Az első részben, a jelen számban Urbán Róbert bevezetőjét követően Pléh Csaba a pszichológiatörténeti, Czigler István a kognitív idegtudományi, Pléh Csaba és Racsmány Mihály a kognitív pszichológiai, Király Ildikó a fejlődéspszichológiai, Csépe Valéria a fejlődés-pszichofiziológiai, végül Bereczkei Tamás és Topál József az evolúciós pszichológiai kutatásokat tekinti át.


Amennyiben bármelyik vizsgálat érdekli, szeretne kapcsolatba lépni a szerzőkkel, akkor keresse Saád Judit szerkesztőségi titkárt (pszichoszemle@gmail.com).

Amennyiben a 2021/1. számot meg szeretné vásárolni, akkor kérjük írjon az alábbi email címre: customerservice@akjournals.com

Amennyiben egy meghatározott cikk érdekli, akkor az alábbi linken keresztül tudja megrendelni: www.akademiai.com

https://akjournals.com/view/journals/0016/76/1/0016.76.issue-1.xml

Az MPSZ egyre több cikke Open Access, vagyis ingyen is olvasható!