Megjelent az EDUCATIO folyóirat új száma

Az EDUCATIO az oktatásügy társadalmi összefüggéseit bemutató interdiszciplináris szemle, 2017-től az az Akadémia Kiadó kiadásában, az ELTE tartalmi gondozása mellett jelenhet meg.

Az EDUCATIO OKOS VILÁG – OKOS ISKOLA? száma a digitális világ és az oktatás kapcsolatával, kölcsönhatásaival foglalkozik. Kitér a digitális egyenlőtlenségek kérdéskörére, Magyarország jelenlegi helyzetére és összeveti az európai országok digitális hozzáférési adataival, megállapítva, hogy Magyarország inkább a leszakadó országcsoportok közé tartozik. A nemzetközi tanulói teljesítménymérések adatai pedig azt mutatják, hogy a digitális írástudás területén is épp úgy érvényesülnek a tradicionális egyenlőtlenségi dimenziók, csak ott még inkább elmélyülnek.

A tematikus szám a digitális világ felsőoktatásra tett hatását is elemzi, illetve azt is, hogy hogyan változik az oktatás, oktató szerepe. Az oktatás fő feladata már nem a tudásátadás, hanem az, hogy eligazítson az információkhoz való hozzáférésben, megtanítson a szelektálásra, és segítse a sokféle új információ adekvát beépítését a meglévő tudásba. A tanári tevékenység a korábbinál magasabb tudásszintet és széleskörű tájékozottságot igényel, egyúttal társadalmi szerepe megerősödik, presztízse jelentősen megnő.

Több írás is foglalkozik a közoktatásban dolgozó pedagógusok az új infókommunikációs eszközök használatával kapcsolatos tapasztalataival, továbbá a modern infókommunikációs technológiákkal és eszközökkel, illetve azok tanórai alkalmazásával kapcsolatos vélekedéseivel. A pedagógusok mellett bemutatja azt a digitális oktatási környezetet is, amely egy új módszertani modellként egyedülálló módon fejleszti a transzverzális kompetenciát. A digitális világ tanulói hatásaival foglalkozó írás bemutatja a szociális viselkedést irányító kompetencia összetevőit, valamint azt vizsgálja, hogy van- e különbség az online és az offline környezetben alkalmazott szociális viselkedési formák között. Az eredmények azt mutatják, hogy az internet használata alapvetően nem változtatja meg a fiatalok szociális viselkedését és társas kapcsolatrendszerét.

A lapszám azokat a fejlesztéspolitikai feltételeket vizsgálja, melyek a korábbi években az IKT oktatási integrációját meghatározó módon befolyásolták és amelyek tekintetében jövőbeli változások feltételezhetők.

Végezetül a tematikus szám helyet ad egy szkeptikus esszének is, ami megkérdőjelezi az IKT forradalmi jellegét az oktatásban. Ez az írás bemutatja, hogy az IKT rendkívül jelentős üzlet, s ez az üzlet igen erőteljesen rányomja a bélyegét a véleményekre. Ezt követően azt elemzi, hogy valóban hatékonyabb lesz-e az oktatás az IKT által, s azt állapítja meg, hogy ezt nem lehet egyértelműen kijelenteni. Végeredményben a tanulmány azt hangsúlyozza, hogy a pedagógusra, a pedagógus és a tanulók személyes kontaktusára mindig szükség lesz az iskolában. A pedagógusok munkája nem rendelkezik technikai átválthatósággal, azaz a pedagógus-foglalkozás a mai napig „kézműves munka”.

Fehérvári Anikó

főszerkesztő