Karunkról
   

Rossz szokásaink - és a szabadulás tőlük

Az ELTE Emlékezet, Nyelv és Idegtudomány Kutatócsoportja új eredményeket publikált a Scientific Reports című rangos folyóiratban 2017. június 29-én a viselkedésünk és szokásaink hátterében zajló idegrendszeri és pszichológiai folyamatokról.
"Automatizmusaink, szokásaink annyira az életünk részei, hogy gyakran észre sem vesszük. Ha azonban elmegyünk Londonba, egyből látjuk, hogy hozzáférhető tudásunk ellenére először balra nézünk, amikor át akarunk menni az úton. Nagyon nehéz átírni a meglévő automatikus készségeket, szokásokat. Vért izzadunk, amikor angolul beszélve próbáljuk helyesbíteni magyar akcentusunkat, vagy amikor a rosszul megtanult nyelvtani formát próbáljuk helyreigazítani. A sportban szintén megfigyelhetjük, hogy mennyire nehéz megszabadulni a korábban rosszul elsajátított mozdulattól, például egy helytelen tenyeres ütéstől. De társas és érzelmi helyzetekben is nap mint nap megfigyelhetjük a jelenséget. Tudjuk előre, hogy partnerünk mit fog mondani. És amikor azt mondja, amit vártunk, nem tudjuk felülírni automatikus társas és érzelmi reakcióinkat: mérgesek leszünk és kiabálunk. Az addikciók is idesorolhatóak: a jó érzés, hogy rágyújtunk egy cigarettára vagy szivarra, és az ezzel járó rituálé mélyen belénk vésődhet. Vajon felül lehet írni beidegződéseinket?” – keresi a választ Németh Dezső egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője kollégáival együtt. Annak ellenére, hogy az automatizmus létezésével tisztában van a tudomány, a jelenség természettudományos vizsgálatára eddig csak korlátozottan álltak rendelkezésre módszerek. E tekintetben hozott rendkívül újat az Emlékezet, Nyelv és Idegtudomány Kutatócsoport – Szegedi-Hallgató Emese, Janacsek Karolina, Németh Dezső és kollégáik –, amikor kifejlesztett  egy módszert, melynek segítségével természettudományos módszerekkel vizsgálhatóak a végbemenő idegrendszeri és pszichológiai folyamatok. Kutatásuk célja az volt, hogy feltárják, milyen faktorok határozzák meg szokás jellegű viselkedésünket és megváltoztatását. Az ELTE, az  MTA és a Szegedi Tudományegyetem közös kutatásának eredményei azt mutatják, hogy akkor is át tudjuk írni  viselkedésünket, ha erre explicit instrukciót nem kapunk.
Ha például külföldre költözünk, el tudjuk sajátítatni a helyi akcentust, akár tanár nélkül is. Természetesen az explicit instrukció segíti az áthuzalozást, de nem feltétlenül szükséges hozzá. Az eredmény felvet egy további fontos kérdést: vajon az átírás után a régi szokás megmarad vagy teljesen kitörlődik az agyunkból? A kutatás erre is válaszol: az eredmények azt mutatják, hogy a sikeres átírás után nem tűnik el a korábban megtanult viselkedésforma. Az új és a régi tudás egymás mellett, párhuzamosan létezik, igaz, a régi már nehezebben érhető el. A kutatócsoport által kidolgozott módszer segítségével számos agykutatás célozhatja meg sikeresen az áthuzalozás kérdését, ezáltal új terápiás és fejlesztő módszerek születhetnek, melyek segíthetnek kitörni szokásaink börtönéből.
Forrás: ELTE.hu

Portálkezelői menü Tartalom módosításaUtolsó módosítás dátuma: 2017.07.06.
Eseménynaptár
Előző hónap a naptárban 2017 november Következő hónap a naptárban
H Hétfő K Kedd Sz Szerda Cs Csütörtök P Péntek Sz Szombat V Vasárnap
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 12
13 14 15 16 17 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
ELTE Logo