Karunkról
   

Nemzetközi PPK-s siker

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar kutatói is részt vettek abban a nemzetközi kollaborációban, amely az emberi agy rácssejtjeiről tett megfigyeléseit hozta nyilvánosságra 2017. április 10-én az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában, a rangos PNAS folyóiratban megjelent Kontextus függő téri-periodikus aktivitás az emberi agy entorhinalis kérgében című közleményében. 

Az egyedülálló kutatásban a tudósok azokat a rácssejteket vizsgálták az emberi agyban, melyeket korábban Edvard és May-Britt Moser írt le rágcsálókban, felfedezésükért pedig 2014-ben Nobel-díjat is kaptak.

"A rácssejtek működése mentális térképünk alapja, mert hozzájárul egy olyan, az agyunkban élő virtuális koordinátarendszer kialakulásához, melyben elmozdulásunk pontosan leképeződik. A Moser házaspár kutatásának egyik legfontosabb eredménye volt, hogy kimutatták, e koordinátarendszer léptéke független attól, hogy mekkora az a környezet, amelyben az állat van. A kutatókat azonban régóta izgatta a kérdés, hogy vajon ennyire statikusan működnek-e a rácssejtek az emberben is. Kísérletünkben a résztvevők egy tablet PC segítségével különböző méretű virtuális környezetekben tájékozódtak, melyek között volt egy kis hátsó udvar, de olyan nagy tér is, mint a Louvre múzeum egyik belső udvara. Ehhez hasonló kísérletekben a rágcsálók rácssejtjei nem változtatják tüzelési mintázatukat, a mi kutatásunk azonban azt mutatta, hogy embereknél a rácssejtek aktivitása igenis összefügg a környezet méretével.

Ez a fontos különbség az emberi kognitív rendszer sokkal komplexebb természetéből következik, ami tehát a mentális térkép kialakításakor figyelembe veszi a környezet sajátosságait is.

Vizsgálatunk rávilágít arra is, hogy bár a rágcsálókkal végzett kutatások fontosak az agykutatás szempontjából, ezeket az eredményeket nem mindig lehet egyszerűen kiterjeszteni az emberre és általánosítani"  –  összegezte Nádasdy Zoltán, a PPK egyetemi docense, a Texasi Egyetem kutatója és Török Ágoston, az ELTE PPK oktatója, az MTA-SZTAKI tudományos munkatársa.

A kutatók a jövőben a kísérleteket a virtuális valóság alkalmazásával folytatják. Ez lehetőséget teremt a környezet olyan fokú manipulációjára, amelyet valós környezetben nem lehetne megvalósítani. A szakemberek azt remélik, az új technológia kombinációjával végre bepillantást nyerhetnek az Alzheimer-kór korai felismerésében és kezelésében egyaránt kulcsszerepet játszó agyi terület működésébe.

Hír forrása: www. elte.hu

Portálkezelői menü Tartalom módosításaUtolsó módosítás dátuma: 2017.04.11.
Eseménynaptár
Előző hónap a naptárban 2017 augusztus Következő hónap a naptárban
H Hétfő K Kedd Sz Szerda Cs Csütörtök P Péntek Sz Szombat V Vasárnap
31 1 2 3 4
7 8 9 10 11
14 15 16 17 18 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
ELTE Logo