Műveltségkép az ezredforduló után - konferencia a PPK-n

November 16-án nyitja meg kapuit a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából, az ELTE PPK szervezésében megrendezésre kerülő Műveltségkép az ezredforduló után című konferencia. A rendezvényről Szivák Judit dékánhelyettes asszonnyal, az esemény fő szervezőjével beszélgettünk.

A konferencia címében is megjelenik, hogy első sorban a műveltségképről lesz szó. Hogyan került kiválasztásra ez a téma?

A témaválasztás szabad volt, mert az MTA a Tudomány Ünnepe alkalmából az oktatás korproblémái kapcsán tervezett rendezvénysorozatához csatlakoztunk, de a csatlakozás fókuszai nem voltak meghatározva. Más résztvevő intézmények, a Debreceni Egyetem és Szegedi Tudományegyetem is olyan témában szervez konferenciát, amelyet fontosnak gondol. A mi célunk az volt, hogy olyan témát válasszunk, amely lehetőséget ad arra, hogy ne csak a neveléstudomány hazai vagy nemzetközi kérdéseit mutassuk meg, hanem minden kapcsolódó diszciplína megtalálhassa benne magát.

Hogyan választották a konferencia címét?

1989-ben, létrejött a Magyar Tudományos Akadémiának egy szakbizottsága, amelyik kifejezetten a közoktatási rendszer eredményességének fejlesztése érdekében kezdett  el foglalkozni a műveltségképpel. Szentágothai professzor vezette ezt a bizottságot és a különböző tudományok területeik legrangosabb képviselőit delegálták. Munkájának köszönhetően létrejött egy kötet, aminek a címe; Műveltségkép az ezredfordulón. A dokumentum  korszerű képet rajzol a műveltség jövőjéről, . Feltett szándékunk, hogy megvizsgáljuk, mik azok a pontok, amelyekben közel 30 év távlatában másképp gondolkodik a tudomány a fejlődésről és mik azok a pontok, amelyekben ben nincs fejlődés.

Mik azok az alapkérdések, amiket feszegetni fognak a konferencia során?

Beszélni fogunk a történelmi dimenziókról, arról, hogyan alakul a műveltségkép a hazai és nemzetközi kontextusban, illetve, hogy az ezt meghatározó tényezőkről, szereplőkről mit lehet tudni. De olyan nagy kérdésekre is keressük a választ, hogy definiálható-e a 21. században a műveltségkép, illetve ha igen, akkor ez egy új definíció-e a megelőző korok meghatározásaihoz képest. Feszegetni fogjuk az iskola és a pedagógus szerepét. Beszélni fogunk arról, hogy többféle műveltségkép van-e, vagy a pedagógusok fejében egységes műveltségkép él. A leghangsúlyosabb kérdés talán az, hogy egy ilyen rendkívül változó gazdasági társadalomban, ahol információs-, infokommunikációs robbanás van, hogyan tud a gyorsan változó kontextussal lépést tartani a hagyományon alapuló műveltségi kánon.

Mire lehet számítani? Milyen paradigmák jelennek majd meg a konferencián?

A konferencia hagyományos formája az előadás, ebben nem feltétlenül van mód arra, hogy ütközzenek a vélemények, nézőpontok. Ezért terveztünk a konferencia végére kerekasztal beszélgetést, bár azt gondolom, hogy a plenáris előadások egymásutániságában is van lehetőség eltérő nézőpontok eltérő hangsúlyainak a megragadására. Ezek a lehetséges nézőpontok a pedagógusé, a szervezeté, az oktatáspolitikáé és a nevelésfilozófiáé. A kerekasztal-beszélgetés, címe is a különböző nézőpontokra utal (Az interdiszciplináris párbeszéd lehetőségei), meghívottunk a társkarok részéről a bölcsészettudomány, a természettudomány, az informatikatudomány képviselete és természetesen a neveléstudománynak is itt van a helye.  Érdekes és reményeim szerint kellőképpen kitágítja a nevelésről való gondolkodást, hogy az egészség és a sporttudományok is megjelennek ennél a kerekasztalnál, egy kicsit talán azt is mintázva, hogy a műveltségkép teljessége nagyon sokféle diszciplína nézőpontjából és tartalmából együttesen tud építkezni.

Mik azok az előadások, amiket érdemes kiemelni egy ilyen színvonalas programból?

Széles érdeklődésre számot tartó és a saját szakterületükön kiemelkedő minőséget képviselő szakemberek tisztelték meg ezt a konferenciát. Mindegyik előadás másért lesz érdekes, hiszen nem csak a nézőpontok eltérő volta, de az előadók eltérő karakterei is izgalmassá teszik a programot. Talán érdemes kiemelni, hogy sikerült előadóként megnyernünk Barabási Albert-Lászlót, aki Bostonban tanít, neves nemzetközi tudóstársaságok tagja, így beszámolhat olyan eredményről, amely a legfrissebb tartalma lehet a műveltségről való gondolkodásnak.

Mi lehet a konferencia kifutása?

Próbálunk előrelátóak lenni, rögzítjük a konferencia teljes hanganyagát és képanyagát. Ahogy a ’89-es könyv is, azt remélem, hogy a konferencia is nagy jelentőségű lehet a neveléstudomány számára. De önmagában az is fontos üzenet, hogy az Magyar Tudományos Akadémia zászlajára tűzi az oktatás kérdését.