Karunkról
Nyomtatható verzió   Tartalom elküldése levélben   Betüméret növelése   Ikonok magyarázata 

Még több jó két tanítási nyelvű iskola kellene

Vámos Ágnessel, a PPK Neveléstudományi Intézetének professzorával, a kétnyelvű oktatás magyarországi történetéről, a mai nyelvtanulás módjairól, és MTA-doktori címének megszerzése kapcsán személyes sikereiről beszélgettünk. Elmondta, hogy az elmúlt harminc év egyik legnagyobb oktatási innovációja volt a kétnyelvű oktatás bevezetése, ugyanis ezzel többszáz intézményben egy speciális alrendszer jött létre.

 


Ön milyen idegen nyelveken beszél?

Franciául és angolul.

Két nyelven is tanult?

Amikor én voltam középiskolás, két tanítási nyelvű iskolák nem voltak, csak nemzetiségiek. A gimnáziumban viszont nagyon intenzív francia tagozatra jártam: heti tizenkét órám volt franciából, ami azért jelentősen megdobta a nyelvtudásomat a négy év alatt. Oroszból is jó sok óra volt; nagyon szerettem. Később, már igen felnőttfejjel, amikor már az angol is nagyon népszerű volt, azt is elkezdtem, mert hiányzott és szeretek nyelvet tanulni.

Ön a kétnyelvű oktatás hazai úttörője. Mi vezette arra, hogy ezt a rendszert létrehozzák?

A nyolcvanas évek közepétől általános és középiskolában tanítottam, köztük franciát is, onnan pedig átkerültem a Művelődési Minisztériumba főelőadónak. Alapvetően nem én voltam az, akit külföldre küldtek, de valahogy egyszer úgy történt, hogy Bulgáriába mentünk tanulmányi útra. Mivel nyelvoktatási referens is voltam, elvittek egy két tanítási nyelvű iskolába, franciaórára. Döbbenten láttam, hogy mit jelent az, amikor tantárgyakat tanulnak a gyerekek idegen nyelven. Itthon még egyáltalán nem volt ilyesmi. Bulgáriában többféle kétnyelvű iskola volt: angol, francia, német. Amikor visszamentem a minisztériumba, felvetettem, hogy mi lenne, ha mi is létrehoznánk ilyen kétnyelvű iskolákat. Tulajdonképpen ezt a bolgár modellt, (0. évfolyam+4 év) vettük át, hiszen ezt ismertük akkor. Ennek hazai adaptációja, koncepcionális kidolgozása, az anyagi fedezet és a nemzetközi kapcsolatok menedzselése a nyolcvanas évek közepén kezdődött el. Ez volt az én dolgom. Ekkor már olyan világot éltünk, hogy a szakma nélkül nem lehetett lépni. A Tanácsrendszerben voltunk, a fenntartónak nagy szava volt abban, hogy pl. akarnak-e ilyen iskolákat és biztosítani tudják-e a feltételeket, amelyek ehhez kellenek. De a végső engedélyt a minisztérium adta ki. Aztán pont belefutottunk a rendszerváltásba. Az államilag támogatott projekt tizenöt iskolára szólt, a rendszerváltást követően viszont a fenntartók és az intézményeik szabadon dönthettek a pedagógiai programokról, ezért ez a szám jelentősen megnőtt, általános iskolákban és középfokon is; ma már több száz ilyen iskola van. Azt is lehetne mondani, hogy az elmúlt 30 év egyik legnagyobb oktatási innovációja volt a kétnyelvű oktatás, hiszen többszáz intézménnyel egy speciális köznevelési alrendszer jött létre.

Említette, hogy tanított gimnáziumban és általános iskolában is. Hogy lehet jól nyelvet tanítani ma Magyarországon?

Alapvetően kommunikatív nyelvpedagógiai módszerekkel. Fontos, hogy az interakcióra, beszédre orientálódjon a pedagógus. Régebben inkább nyelvtani-fordítói módszerek voltak, de még ma is vannak olyanok, akik a nyelvtanra nagyobb hangsúlyt fordítanak, rendszeresen szódolgozatot iratnak. Ez a „régi iskola” még a latin gyökerekre vezethető vissza, amikor a fordítás és a szavak ismeretének nagyobb jelentősége volt. Ma már inkább az értelmezésre, a magyarázatra és az aktív felhasználói szükségleteknek megfelelő nyelvtudásra van szükség, amelyben erőteljesebb a kommunikáció.

Milyen az érdeklődés a középiskolás diákok részéről?

Az érdeklődés ma is nagyon nagy a két tanítási nyelvű iskolák iránt. Stabil a minőségük.

Mi a népszerűségi sorrend a nyelvekben?

Természetesen az angol vezet. A második a német, utána jön a francia, a spanyol és az olasz. Ha jól tudom, az oroszt is viszonylag sokan tanulják.

A kétnyelvűség természetesen jelen van a felsőoktatásban is. Tud mondani példát arra, hogy a PPK-n ez miként valósul meg?

Az idegennyelvű kurzusokban, programokban. Így lehet igazán nyelvet tanulni. Ha nem találkozik az ember olyan tartalmakkal, amelyekkel később dolgozni fog, akkor a köznyelvi világban elboldogul, de nem biztos, hogy tudja majd művelni a szakmáját is. Persze, a gyakorlatban később megtanulhatja. A szókincs szükséges, de nem feltétlenül elég. Nem úgy megy, hogy „na, akkor bemagolok egy csomó szót”, - ugyanis az angolban olyan sok jelentése van egy kifejezésnek, hogy a szövegösszefüggésből lehet csak sokszor kitalálni, miről is van éppen szó.

Ön szerint mi a nyelvoktatás legfontosabb feladata?

Idegennyelv-tudás nélkül ma már jóformán Soroksárig nem lehet eljutni. Legalább annyira a mindennapunk része lett, mint mondjuk az IKT (Információ- és kommunikáció-technológia) használata. De a nyelvtudásnak sokféle funkciója van. Nemrég meg kellett javíttatnom a biciklimet, ezért elmentem a Klauzál utcai szervizbe, ahol arra lettem figyelmes, hogy egy fiatal pár azt kérdezte angolul a szerelőtől, hogy merre van egy utca. A szerelő olyan hihetetlen folyékonysággal tudta elmondani, hogy merre menjenek, milyen színű házat keressenek, hogy megkérdeztem: honnan tud ilyen jól angolul? Azt mondta, hogy tanult pár órát középiskolában, de alapvetően itt tanulta meg az utcán, „mert nagyon sok a külföldi”. Ez a példa is azt mutatja, hogy manapság már nem csak egy tudományos kutatónak kell több nyelven tudnia, hanem szinte mindenkinek. Tény, hogy az angol vezető nyelv, de most már néha az a kuriózum, ha valaki más nyelvű forrásokat (például a franciát) is tud olvasni, hiszen nem mindent fordítanak le és adnak ki angolul.

A kétnyelvű oktatás rendszere tulajdonképpen kiépült. Miért van az mégis, hogy egyes adatok szerint a fiatalok idegennyelv-tudása alacsonynak tekinthető az Európai Unióban?

Néhány tízezer tanulóról van szó összességében, pár száz két tanítási nyelvű iskolában. De a közoktatás egésze az más. Keresik persze, hogy mi az oka annak, hogy alacsony a magyar felnőttek nyelvtudásszintje. A generációs problémáktól eltekintve, valaki azt mondja, hogy az a probléma, hogy mi magyar anyanyelvűek vagyunk, és ezért nehéz más nyelvek tanulása. Megint más azt mondja, hogy nincsen elég óraszám az idegen nyelvekre vagy rossz hatása van annak, hogy a filmek szinkronizáltak. Vannak olyan kutatások, amelyek szerint rossz a nyelvtanulási sorrend, vagy hogy alapvetően a módszerekkel van baj; tehát különböző „ideológiák” vannak erre nézve. A probléma azonban tényleg létezik: nagyon sok diploma „beragad” azért, mert nincs kellő nyelvtudása a végzetteknek. 30 évvel a rendszerváltozás után már nem lehet ezt a kötelező orosz nyelvtanulásra fogni. Mivel a két tanítási nyelvű iskolában érettségizettek anyanyelvi vagy ahhoz közeli idegen nyelvtudással fejezik be tanulmányaikat és otthonosan mozognak a világban is, ezért ezt az alrendszert nem csak megerősíteni kellene, de támogatni is kellene további jó kéttannyelvű iskolák létesítését. 

Mi jelenti a legnagyobb kihívást a nyelvoktatásban? Kell-e a nyelvtanuláshoz tehetség?

Úgy születünk, hogy nyelvet tudunk tanulni. Az látszik, hogy valakinek nehezebben megy az idegen nyelvtanulás, másra szinte „ragad” a nyelv. De ma már sokkal többet tudunk arról, hogy pl. azoknak, akik különböző részképesség-zavarokkal rendelkeznek, milyen speciális nyelvoktatási, nyelvtanulási módszerekre van szükségük, hogy sikeresek legyenek.  Az ELTE Bölcsészettudományi Karán vannak kifejezetten erre irányuló kutatások, azaz a diszlexiások idegennyelv-tanulásával kapcsolatban. Egy másik dolog még a nyelvtanulási sorrend. Sokan azzal csábítják az általános iskolába a gyerekeket, hogy már elsőtől angolt tanulhatnak. Persze, nagyon fontos, hogy minél korábban el lehet kezdeni, - csak nem biztos, hogy éppen az angollal.

Melyik nyelv lenne alkalmasabb erre?

Különböző nyelvi struktúrák léteznek. A német például nagyon nehéz kezdésű nyelv. Mire az ember odajut, hogy mindennapi használatban könnyebben alkalmazza a nyelvet, addig nagyon sokat kell gyötrődni rajta. Az angolnál pont fordítva áll a dolog. Eltelik egy-két hét, úgy érzi a tanuló, hogy ő már beszél angolul, akár négyszáz szóval el lehet boldogulni, – ahogy ezt mondani szokták –, de ahogy halad előre a nyelvi tanulmányaival, egyre nehezebb lesz. Ezzel eddig nem lenne baj, csak akkor, amikor bejön a második nyelv középiskolában. Nehéz szakaszában tart az angollal, s belép, mondjuk a nehéz kezdésű német, tehát rögtön két nehézség csapódik egyszerre a gyerekre, és ezzel sokan nem tudnak megküzdeni.  

Manapság már rengeteg önképző applikáció, videojáték is segít a nyelvtanulásban. Az autodidakta tanulás elvezethet ahhoz, hogy egy ember, társalgási szinten megtanuljon egy nyelvet?

Érdemes kihasználni minden olyan alkalmat és minden olyan helyzetet, ahol nyelvet lehet tanulni. Én sokat jártam Erdélybe, s a francia nyelv bázisán elég hamar és jól megtanultam románul. De csak annyira jól, amennyire nekem kell. Hasznos, ha a mobilomat nem magyarul, hanem idegen nyelven kezelem. Ha szórakozásból idegen nyelvű könyvet olvasok, idegen nyelven nézek filmet. Ezt nevezzük nyelvelsajátításnak, amiben az említett dolgok segítséget nyújthatnak. Ez azonban nem vetekedhet a szisztematikus tanulással. Egyszerűen kell a tudatosság, hogy mit miért mondunk, kell az erőfeszítés.  

Mi a véleménye a gyorsan, szuper tanulást ígérő módszerekről, amelyek pár hét alatt ígérnek nyelvtudást? Valóban megspórolható a munka?

Nem spórolható meg, ezek hamis ígéretek. Habár különböző utakat lehet bejárni nyelvtudásszerzésben, arra vigyázni kell, hogy azért ne menjünk el kóklerekhez és kuruzslókhoz.

Ön mit tart a leghatékonyabb módszernek?

Mindenféleképpen jó, ha van anyanyelvi tanár, ha a tanuló rákényszerül, hogy idegen nyelven beszéljen. Stratégiai nyelvtudásnak nevezzük azt, amikor ugyan nem tudok ugyanolyan szinten kommunikálni a másikkal, mint ahogy ő ismeri a nyelvet, de akkor is küzdök vele, próbálkozom, kézzel-lábbal (esetenként szó szerint), amíg a végén meg nem értetem magam. Egy másik fontos szempont, hogy nem csak kvázi-szituációk alapján kell nyelvet oktatni. Például ha azt kérdezem: „Hol van ez a pohár?” Az egy olyan helyzet, amely nem fogja különösebben motiválni a diákot, hogy válaszoljon a kérdésre, hiszen látja, hogy az asztalon van. Tehát ez egy „álkérdés” A nyelvtanuló feladat az, hogy mondja: „az asztalon van”. Amikor nem ilyen mesterséges szituációk vannak, hanem életszerűek, például meg kell tanulni Európa országainak éghajlatát franciául, vagy Amerika felfedezését németül vagy spanyolul, akkor az már igazi kihívás. Más a tétje, más a megküzdés. A kétnyelven tanuló nem is mindig értelmezi úgy, hogy ő nyelvet tanul, hanem úgy, hogy az éghajlatot vagy a történelmet tanulja. Ugyanakkor még véletlenül sem szeretném lebecsüli a tantárgyi nyelvtanítás jelentőségét. A tanárképzésben azt tanulják meg a hallgatók, mitől lesznek olyan jó tanárok, mint amilyen neki volt vagy mitől lehetnek jobbak. Pedagógiai, pszichológiai, nyelvészeti szaktudás kell ahhoz, hogy adott nyelvórai keretek között a pedagógusok jó tervezzék meg az órát, változatos módszereket, munkaformákat alkalmazzanak, izgalmas tartalmat használjanak, jól értékeljenek. S persze, legyenek nyitottak és támogatók a nyelvtanuló irányába, kínáljanak gazdag tanórán és iskolán kívüli nyelvi lehetőségeket, ösztönözzék ezek kihasználását. Ezzel csodákat lehet elérni.  

Említette, hogy nem feltétlenül iskolában vagy gimnáziumban kell elkezdeni egy nyelvet tanulni. Óvodás, illetve kisgyermek korban milyen módszerek vannak arra, hogy a gyerek nyelvkészségét fejlesszük?

Ez életkortól függ. Olyan szakpedagógusok kellenek, akik tudják, hogy mit jelent óvodában az idegen nyelv. Ott a természetes nyelvi környezetnek van nagy szerepe. Ilyenek például azok a nemzetközi óvodák, ahol minden óvónő angolul beszél vagy német óvodában németül. Úgy tudom, hogy mindig van magyar anyanyelvű pedagógus is, hogy ha a gyerek elakad, valamiben, akkor ki tudja segíteni. Ami a magyar óvodákat illeti, ott is van, ahol szerveznek idegen nyelvű foglalkozásokat, mondókákat, verseket, éneket tanulnak. Ez inkább a nyelvnek az ízlelgetése. A lényeg, hogy arra szocializálódik a gyermek, az lesz természetes számára, hogy valaki, valami idegen nyelven szól. Ez meg tudja alapozni azt, hogy ne legyen teljesen idegen számára egy másik nyelv, amikor általános iskolában találkozik vele. De ez nem feltétlenül szükséges; nagy csodát ne várjunk, mert a gyerek mégis csak óvodás.

Érdemes-e nagyon korán elkezdeni a nyelvtanítást?

A kutatók azt mondják, hogy azért érdemes korán elkezdeni egy gyerek nyelvoktatását, mert jól hat a kognitív fejlődésre. Mikor egy idegen nyelvű szituációba kerül a gyerek, a tanuló – amit kevésbé ért, akkor elkezdi keresni, hogy mi lehet annak a magyarázata, mi miért történik. Ezek a keresgélési folyamatok segítik azt, hogy általában a különböző szövegértési, problémamegoldó, illetve a világra vonatkozó megértési képességei fejlődjenek.

Az Ön MTA-doktori művének címe a „Kétnyelvű oktatás Magyarországon” volt.

Kétnyelvű oktatás és nyelvpedagógia témában évtizedek óta vannak doktoranduszaim, a Neveléstudományi Doktori Iskolában pedig programot vezetek. Életkoromból fakadóan egész generációk kerültek ki ebből a műhelyből. Személyes jelentősége az életutamat tekintve az, hogy ez egy hosszabb, több évtizedes kutatási-fejlesztési időszaknak egy olyan általam vágyott lezárása, amelyet már régóta szerettem volna meglépni. De fontos számomra, hogy ezen a témán kívül is végeztem és végezzek fejlesztést és kutatást. Az évek során, ilyen volt például a metaforakutatás, az akciókutatás, a narratív elemzések – vagyis azok érdekeltek leginkább, ahol a nyelv van a középpontban.

Melyek most a közvetlen személyes tervei a védés után?

Először is pihenni szeretnék. Egy nagydoktori védés azért sokat kivesz az emberből. De, közeli terveim között szerepel egy, a magyarországi kétnyelvű oktatás trendjeit bemutató nemzetközi publikáció, amelyet több nyelvkutatóval közösen szeretnénk megjelentetni. További kutatásokat is tervezek, kollaborációban akár más tudományokkal is. Szeretek kutatni. A PPK-n most több új téma is inspirál. 

ppk.elte.hu

 

Portálkezelői menü Tartalom módosítása Utolsó módosítás dátuma: 2018.08.01.
Eseménynaptár
Előző hónap a naptárban 2018 augusztus Következő hónap a naptárban
H Hétfő K Kedd Sz Szerda Cs Csütörtök P Péntek Sz Szombat V Vasárnap
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
ELTE Logo